Két alapvető dologra van szükség a sinterelt alkatrészek gyártásához: fémporokra, és szerszámra. Ha ezek rendelkezésünkre állnak, akkor a további gyártási folyamatot az alábbi három műveleti részre lehet bontani: porkeverés, sajtolás és szinterelés.
ALAPANYAG
A sinterelt alkatrészeknél az alapanyag mindig a fémpor. Az elérendő anyagjellemzők határozzák meg a porok kémiai összetételét. A fémpor állhat színfémből (vas, réz) vagy ötvözött porokból (bronz, sárgaréz, acél). Vannak különböző természetű porok (szivacsos, szabálytalan, gömb alakú, lamináris), amelyek más-más tulajdonságokat adnak az alkatrésznek.
KEVERÉS
Az alapport a végtermék összetételétől függően különböző ötvözőanyagokkal keverik össze (lehet grafit, nikkel, réz…), amihez szerves szilárd kenőanyagot (ez a por tömörítéséhez szükséges) és bizonyos esetekben speciális adalékanyagot adagolnak. A végeredmény egy homogén, egyenletes elosztású adalékanyagos porelegy. Az anyag kémiai összetételét szigorú adagolási és szabályozási folyamatok biztosítják, mert ez döntő fontosságú a végtermék mechanikai, fizikai vagy kémiai tulajdonságainak eléréséhez.
SZERSZÁMKÉSZÍTÉS
A porkeveréket a szerszám belsejébe tömörítik, ami a végtermék negatív lenyomata. A matrica egy magas pontosságú és igen tartós szerszám. A szerszámszerelést és karbantartást a SMED technnológiák segítségével végzik.
SAJTOLÁS
A porelegyet gravitáció segítségével töltik a szerszámüregbe, és a végső sűrűségtől függően 200–1 500 MPa közötti egytengelyes nyomást alkalmaznak rá. A szerszámból kilépő sajtolt anyag egy „nyers” alkatrész, ami bizonyos mechanikai szilárdsággal rendelkezik és forgácsolható.
A sajtolás folyamatának eredményét az egyedi alkatrészparaméterek SPC ellenőrzései által statisztikailag biztosítják.
SZINTERELÉS
A szinterelés egy hőkezelési művelet, mely során a sajtolt alkatrészt a főkomponens olvadáspontjánál alacsonyabb hőmérsékleten tartják egy bizonyos ideig. A magas hőmérséklet hatására a szemcsék egymáshoz és az ötvözőanyagokhoz tapadnak és szilárd diffúziós folyamat megy végbe.
A szinterelés folyamatos üzemű kemencékben, szabályozott sebesség mellett, szabályozott kémiai összetételű légkörben történik. A szinterelés során általában 750-1300°C közötti hőmérsékletet alkalmaznak az anyag és a kívánt jellemzők függvényében.
A felsorolt alapműveletek eredményeként egy mikro-porozitású, nagy méretpontosságú és tökéletesen funkcionális fém alkatrész érhető el, amennyiben a kapott jellemzők megfelelnek az alkatrész specifikációinak.
AMES segíteni tud az igényeinek legmegfelelőbb anyagok kiválasztásában és a tervek elkészítésében.
Javasolt formák
Szinterelés előnyei
