KALIBRÁLÓ SAJTOLÁS

Ez az alkatrész ismételt sajtolását jelenti egy merev negatív lenyomatú matricába.
A kalibráló sajtolásnak több célja is van:
– Növeli az átmérők méretpontosságát egészen IT 5-ig. A sűrűség 4% alatti. .
– Alkalmas olyan domborított minták kialakítására, melyre a sajtolási fázisban nincs lehetőség, illetve javítani lehet a felületi finomságon.
– Sűrítés. Az alkalmazott sűrítési fok 7-10%, ezt prégelésnek is nevezik. Lehetséges 7.6 g/cm3-ig sűríteni.

IMPREGNÁLÁS

Az impregnálás a porózus alkatrész pórusainak kémiai termékkel történő feltöltését jelenti.
–Olaj impregnálás. A pórusokban lévő olaj a csapágy-tengely interfész kenőanyagaként működhet, ezáltal biztosítja az önkenést.
–A műanyag vagy gyantás impregnálás zárást biztosít. Ez a művelet meglehetősen gyakori előkészítési művelet az alkatrész bevonása előtt.
–Réz impregnálás, infiltráció. Ebben az esetben az alkatrészt egy préselt réz lappal együtt szinterelik. Szinterelés közben a réz megolvad és beszivárog a pórusokba. Az infiltráció az alacsony ötvözetű szinteracél mechanikai szilárdságának és keménységének növelésére szolgál.

MEGMUNKÁLÁS

A szinterezett komponensek utólagos megmunkálására van lehetőség amikor a sajtolás során nem elérhető a kívánt forma vagy tolerancia.  Sinterelt alkatrészeknél minden hagyományos megmunkálási művelet alkalmazható: esztergálás, marás, fúrás, menetvágás, köszörülés, csiszolás, tágítás, fényezés stb.

SORJÁZÁS

A sorjázás során eltávolítják a sajtolás során keletkezett sorjákat. A sorjázás lehet tömeges (koptatóhordó, szemcseszórásos révétlenítés, …) vagy egyedi (kefélés, polírozás, elektrolitikus sorjázás, …). A gépi sorjázást néha a felületi megjelenés homogenizálására vagy nagyon alacsony érdesség elérésére használják.

TISZTITÁS

A tisztítási műveleteket a szilárd vagy folyékony szennyező anyagok mennyiségének csökkentésére vagy megszüntetésére használják. Az anyagtól, a szennyező anyag típusától és a szükséges előírásoktól függően sokféle technika létezik.

GŐZÖLÉS

Ez az acél szabályozott oxidációjának termikus ciklusa, amelyet folyamatos üzemű kemencékben, vízgőzzel végeznek. Mágneses bevonatú réteg képződik az alkatrész felületén, amely
befedi a pórusokat. Jellemzően a komponens nyomószilárdságának növelésére, a pórusok zárására és a környezeti korrózióval szembeni ellenálló képességének javítására alkalmazzák.

HŐKEZELÉS

A hőkezelés egy olyan termikus ciklus, amely módosítja az anyag tulajdonságait. Általában a komponens szilárdságának és keménységének növelésére használják. A felületi hőkezelés lehet : lángedzés, betétedzés (cemenetálás) és karbonitridálás Indukciós edzést olyan alkatrészeknél alkalmazzák, ahol csak egy bizonyos részt kell keményíteni. További lehetséges kezelés lehet az ionos nitridálás, az oxigénes karbonitridálás vagy izzítás.
Az önmagában szilárduló alkatrészek különleges esetnek számítanak, mert ezek egy olyan speciális acélból készülnek, amki a szinterelő kemencében lehűtés közben keményednek meg.

BEVONATOLÁS

Az eljárás során az alkatrész felületére felhordanak egy bizonyos anyagot, ami az alapfém kémiai összetételének változtatása nélkül módosítja a felületi tulajdonságokat. A bevonatok funkcióvédelmet biztosítanak az elfáradás, kopás, súrlódás vagy korrózió ellen.
A szinterezett alkatrészeknél lehetőség van gyakorlatilag bármilyen hagyományos bevonat alkalmazására, mint például horganyzás, krómozás, nikkelezés, foszfatálás, fémezés, teflonozás és egyéb speciális bevonatok.

KÖTÉSEK

A sinterelt alkatrészeket össze lehet kötni további sinterelt alkatrészekkel vagy egyéb más technológiából származó komponensekkel. Jellemző kötési technika a hegesztés, forrasztás, szinterkötés, szegezés, ragasztás, szegecselés, besajtolás stb.